Nyomtatható forma Forrás: Tűsarok

Vincze László dolgozatában arra kereste a választ, hogy három különböző társadalmi kultúrájú európai ország napilapjaiban a véleményformáló (értsd: cikkeiben az olvasóközönséggel személyes véleményét megosztó) újságírók között mennyire érhetők tetten a már említett férfi-nő hatalmi viszonyok. Más szóval: megjelenik-e, s ha igen, milyen mértékben a férfi dominancia az újságok véleményrovatában?

Férfiak irányítják a közvéleményt?

A gender kutatások leggyakoribb kiindulópontja az a körülmény, hogy a férfiak mind a társadalomban, mind szűkebb közösségükben, a családban több hatalmi szereppel rendelkeznek, mint a nők. Az egyik terület, ahol ez a hatalombeli különbség a nyilvánosság előtt valósul meg, a média. Simone de Beauvoir már 1949-ben megjelent klasszikus művében, A második nem-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a nők lényegesen ritkább szereplői a médiának, mint a férfiak.

Mivel férfi és női identitásunkat a mindennapi interakciók során konstruáljuk újra, illetve erősítjük meg (lásd például Bogaers 2006), s mivel a médiahasználat általában a napi gyakorisággal végzett tevékenységek közé tartozik, fennáll a veszély, hogy szemünk hozzászokjon a médiumok által közvetített torz férfi-női hatalmi viszonyhoz, s valamit, ami a normálistól és a kiegyensúlyozottól távol esik, magától értetődőnek tekintsünk.

Módszer

Kutatásomba összesen hat napilapot vontam be: Magyarországról a Magyar Hírlapot illetve a Népszavát, Csehországból a Lidové Noviny-t és a Mladá Fronta Dnes-t, Svédországból pedig a Svenska Dagbladet-et, valamint a Dagens Nyheter című napilapot.

A kutatás módszere kvantitatív tartalomelemzés volt (a módszerről bővebben Krippendorff 1980; Stempel 1989). Vizsgálódásaim során összegyűjtöttem az egyes lapok véleményrovatában megjelenő publicisztikákat, kommentárokat (a műfaj meghatározásáról bővebben Schneider, Raue 2001: 137-151), s a szerzőket keresztneveik alapján férfi szerző/női szerző kategóriákba soroltam.

A tartalomelemzés során öt lap esetében a 2007. november 1. és 2007. november 30. között megjelent lapszámokat vizsgáltam, míg az egyik svéd újságnál – mivel internetes archívumában a korábbi lapszámok nem voltak elérhetők – a november 12. és november 30. között közölt cikkek kerültek elemzésre. (Ez később azért nem okozott problémát, mert célom a férfi-női cikkek arányának megállapítása volt.)

Eredmények

1. Magyar Hírlap
Az 1968-ban alapított Magyar Hírlap tulajdonosa jelenleg Széles Gábor nagyvállalkozó, aki 2006-ban vásárolta meg a lapot, s megváltoztatva annak korábbi politikai irányvonalát, jobboldali-liberális újságot alakított ki belőle. A lap példányszámára vonatkozólag nincsenek nyilvánosan hozzáférhető adatok.
A Magyar Hírlap napi rendszerességgel közöl szerkesztői állásfoglalásokat, melyek minden esetben az újság véleményrovatában kapnak helyet. Mivel ezek a cikkek aláírás nélkül jelennek meg, nem tudtam bevonni őket elemzésembe.
Az újság jelenlegi főszerkesztője és a vélemény rovat vezetője is férfi.

A Magyar Hírlapban 2007.11.01. és 2007.11.30. között megjelent véleménycikkek

2. Népszava
Az 1877-ben alapított Népszava eredetileg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapja volt, majd a második világháború után, a többpártrendszer megszűnését követően a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) napilapjaként működött.
A mintegy 25 ezer példányban elkelő újság jelenleg balliberális orientációjú. Főszerkesztője, csakúgy mint a vélemény rovat szerkesztője, férfi.

A Népszavában 2007.11.01. és 2007.11.30. között megjelent véleménycikkek

3. Lidové Noviny
Csehország konzervatív napilapját 1893-ban alapították. A kommunista puccs után 1948-ban az újságot betiltották. 1987-től szamizdatként, majd 1990-től legálisan jelenik meg. Jelenleg 72 ezer példányban fogy el .
A lapnak létrejötte óta összesen 19 főszerkesztője volt, mindegyikük férfi. Férfi a jelenlegi főszerkesztő és a véleményrovat szerkesztője is.

A Lidové Noviny-ben 2007.11.01. és 2007.11.30. között megjelent véleménycikkek

4. Mladá Fronta Dnes
Csehország vezető napilapja, a napjainkban 305 ezer példányban elkelő Mladá Fronta Dnes 1945-ben, a Cseh Kommunista Párt ifjúsági napilapjaként alakult. Az újság jelenleg liberális-jobboldali irányvonalú. Korábbi főszerkesztőivel kapcsolatban nem találtam adatokat, viszont férfi a lap jelenlegi főszerkesztője és a vélemény rovat vezetője is.

A Mladá Fronta Dnes-ben 2007.11.01. és 2007.11.30. között megjelent véleménycikkek

5. Dagens Nyheter
Svédország balliberális napilapját, a Dagens Nyheter-t 1864-ben alapították. Az újság ma 346 ezer példányban fogy el. Létrejötte óta összesen 20 főszerkesztője volt, mindegyikük – a jelenlegi is – férfi.
Az újság példányszáma meghaladja a 346 ezret.

A Dagens Nyheter-ben 2007.11.01. és 2007.11.30. között megjelent véleménycikkek

6. Svenska Dagbladet
Az 1884-ben alapított Svenska Dagbladet – a svédországi politikai viszonyok közt – jobboldali-liberális újságnak számít. A napilapnak 2001-ig 18 férfi főszerkesztője volt, a jelenlegi főszerkesztő (Lena K. Samuelsson) azonban nő. Az újság jelenleg 194 ezer példányban fogy el.
A lap véleményrovatában a vizsgált időszakban több olyan írás is megjelent, mely nem egy, hanem több szerzőtől (pl. parlamenti képviselők) származik; ezeket kihagytam elemzésemből.

A Svenska Dagbladet-ben 2007.11.12. és 2007.11.30. között megjelent véleménycikkek

Elemzés

Az adatok feldolgozása során bebizonyosodott, hogy minden elemzett napilap publicisztikai rovatainak hasábjain gyakrabban kapnak helyt férfi szerzők cikkei, mint nőké. Jól látható ugyanakkor az is, hogy a férfi-női szerzők aránya az egyes lapok esetében eltérő.

Arányaiban tekintve a legkevesebb női kommentárt (3.3%) a cseh konzervatív napilap, a Lidové Noviny közölte. A sorban őt követi a Népszava 9.4%-os, valamint a Magyar Hírlap 10.9%-os eredménnyel, míg a liberális-jobboldali cseh Mladá Fronta Dnes-ben a kommentárok 13.7%-a származott női szerzőtől.

Ezt követően a női cikkek arányában egy szakadék következik, hiszen a balliberális svéd Dagens Nyheter véleménycikkeinek 27%-ának szerzője nő, míg a jobboldali-liberális Svenska Dagbladet publicisztikáinak 31.8%-a mögött áll női név.

Összegzés

Nincs terület, melyet a társadalomtudományokban és a bölcsészet-tudományokban jobban átpolitizáltak volna, mint a gender (Coulmas 2005). Ez az állítás azonban csak általánosságban érvényes, hiszen vannak országok, ahol a genderproblémákat évtizedekkel ezelőtt azonosították, s azóta próbálnak tenni ellenük, míg vannak olyan államok, ahol a genderkutatást még nem részesíti megfelelő figyelemben az adott társadalom.

Ennek tükrében – hogy a kutatás eredményeit szélesebb kontextusba helyezzük – fontos tisztáznunk, hogy a svéd egy általában femininnek, míg a magyar és a cseh rendszerint maszkulinnak tartott társadalmak (Hofstede 1998).
Bár a modern társadalmakban is van olyan megkülönböztetés, hogy bizonyos szövegtípusokat csaknem kizárólag az egyik nem képviselői alkalmaznak (Huszár 2001), nyilvánvaló, hogy az újságírói véleménycikk – mint szövegtípus - esetében más okai vannak a férfi dominanciának.

Azt, hogy a magyar napilapok véleményrovatának hasábjain lényegesen több férfi szerző írásait találjuk, mint nőét, feltételezhetően három okkal magyarázható:

1. Ha vannak is rovatok, melyekben nagyobb arányban olvashatunk női szerzőtől származó cikkeket (életmód, kultúra, stb.), Magyarországon az újságíró pálya hagyományosan férfias pályának számít. Azaz a férfi publicisták túlsúlya részben egy társadalmilag kialakult szokásra vezethető vissza.

2. A férfi nyelvhasználati és kommunikációs dominancia egyik attribútuma lehet, hogy a férfiak fontosabbnak tartják saját véleményüket, illetve annak elmondását, mint a nők. Ebből adódóan jobban igyekeznek megszerezni a véleményrovatoknál nyíló újságírói állásokat, s külső szerzőként is gyakrabban ülnek a számítógéphez, hogy szöveggé szerkesszék nézeteiket.

3. Elképzelhető emellett, hogy a rovatvezetők – részben talán mert ők is férfiak - komolyabbnak, fontosabbnak tartják a férfi szerzők véleményét, mint a nőkét. (Ezt kitűnően alátámasztja a Népszava állandó hétvégi rovata, a Heten a hétről, melyben hét, egytől egyig férfi közéleti szereplő – így például a rádiós Bolgár György, a humorista Farkasházy Tivadar – mond(hat)ja el véleményét egy adott kérdésről.)

Spolsky (1998) szerint ahhoz a feltételezéshez, hogy a férfiak fontosabbak, mint a nők, gyakran társulnak előítéletek, sőt tettek is, melyek azáltal, hogy rögzítik és megerősítik a nők alacsonyabb társadalmi hatalmát és presztízsét, komoly károkat okozhatnak. A média esetében mindez különösen igaznak tűnik. Hiszen számításba véve, hogy egy napilapnak nemcsak férfi olvasói vannak, a kutatás Magyarországra vonatkozó eredményei felett tűnődve olyan tendencia rajzolódik ki előttünk, mintha ma, Magyarországon lényeges, illetve közlésre méltó véleménye túlnyomórészt csak a férfiaknak lenne.

Irodalom

Bogaers, Iris (2006) A társadalmi nem a felvételi beszélgetésekben In: Huszár Ágnes (szerk.) A családi nyaggatástól a munkahelyi nyelvhasználatig. Szociolingvisztikai olvasmányok magyar nyelven. Budapest: Tinta Könyvkiadó
Coulmas, Florian (2005) Sociolinguistics. The Study of Speakers’ Choices. Cambridge University Press.
Hofstede, Geert (1998) Masculinity and Femininity: The Taboo Dimension of National Cultures Thousand Oaks CA: Sage Publications
Huszár Ágnes (2001) Női beszéd In: Andor József, Szűcs Tibor, Terts István Színes eszmék nem alszanak… Szépe György 70. születésnapjára Pécs: Lingua Franca Csoport
Krippendorff, Klaus (1980) Content analysis: An introduction to its methodology. Beverly Hills, CA: Sage.
Schneider, Wolff – Raue, Paul-Josef (1998, 2001) Handbuch des Journalismus Reinbek bei Hamburg: Rowohlt Taschenbuch Verlag GmBH
Spolsky, Bernard. (1998) Sociolinguistics. Oxford Introductions to Language Study. Oxford: Oxford University Press.
Stempel H., Guido (1989): Content Analysis. in Guido Stempel and Bruce Westley (eds.) Research Methods in Mass Communication. (2nd ed.) New York: Prentice Hall.

Vincze László, a Pécsi Tudományegyetem nyelvtudományi doktori iskolájának hallgatója