Ma már egyre inkább egy nemek nélküli társadalomban élünk.
A polgári-liberális társadalom a fejlődés olyan szabadsági fokára jutott el, ahol már nincsenek igazi nők, nincsenek igazi vágyak, csak laza szexelés, mint biológiai automatizmus.
Minden normális ember tudja, hogy nemi élet hiányában a férfiak elvetemült zaklatókká válnának, ezért a társadalom egészséges önvédelmi reflexei már tizenéves korban szorgalmazzák a szexelés mielőbbi elkezdését, hogy az a fogmosáshoz és a WC leöblítéséhez hasonló mindennapos rutintevékenységgé válhasson.
Minden (érted, MINDEN) normális szakértő tudja, hogy az intelligencia - és vele szoros kapcsolatban a matematikai "tehetség" - a két nem tekintetében különbözőképpen oszlik el. Az átlagok azonosak, de a férfiak görbéje "laposabb", vagyis mindkét végpont közelében több a férfi, mint a nő. Ennek egyszerű és logikus következménye, hogy több a férfi matekzseni, mint a női. Nem tudom, hogy miért nem képesek ezt a feministák elfogadni. Így van és kész, ennyi erővel azon is vitatkozhatnátok, hogy a férfiak valójában nem is erősebbek fizikailag, mint a nők, holott elég csak a súlyemelés világcsúcsait megnézni és kiderül az igazság.
Larry Summers kimondta az igazságot, erre a feministák meglincselték. Ennyi.
Nem érzem magam meggyőzve. (Emlékeztetőül, a cikk azt állítja, hogy nem igaz, hogy a nők között kevesebb a kiemelkedő matematikai képességekkel rendelkező, és mindezt oktatásból vett példákkal szemlélteti (a kiemelkedő eredményeket produkáló iskolások között egyre több a lány, sőt helyenként számszerűen is felülmúlják a fiúkat.))
A cikkben felhozott jelenségekre sokféle magyarázat adható. Pl.
1. Lehet, hogy a női agy alkalmasabb a matematika művelésére, csak eddig nem volt alkalmuk kibontakoztatni a képességeiket. :)))
2. Elképzelhető, hogy a két nem matematikai képességei azonosak, a különbségek kizárólag a két nem eltérő társadalmi pozíciójából adódnak. Tehát, ha valahol (l. a cikkben említett Izland, Thaiföld, Anglia) azt találjuk, hogy az iskolás lányok között sokkal több a jó matekos, mint a fiúk között, az arra utal, hogy az adott helyen a férfiak hátrányosabb helyzetben vannak, mint a nők. :)
3. Ha az oktatást (tanárokat) kellő társadalmi nyomás alá helyezzük (elvárjuk, hogy a nemek, rasszok, stb. között ne legyenek számszerű különbségek), akkor az ehhez alkalmazkodni fog. (Ha nem akarom, hogy az oktatási felügyelő, iskolatanács, helyi feminista sejt, stb. rám szálljon, egyszerűen a lányoknak/fiúknak/feketéknek/latinoknak/stb. ugyanarra a feleletre jobb jegyet adok. Persze lehet eltérően motiválni, korrepetálni, stb., ha valaki a nehezebb utat szeretné választani, de a végeredmény ugyanaz (vagyis az egyforma teljesítményt éppenséggel nem egyenlő feltételek megteremtésével érik el).)
4. Ha a természettudományok (matek) társadalmi presztízse csökken, akkor onnan a jó képességű férfiak el fognak szivárogni.
5. Statisztikai állításoknál mindig lehet találni olyan adatokat amelyek tetszőleges állítást igazolnak. (Pl. miért is pont Izland, Thaiföld és Anglia?)
6. A cikkírók, vagy az eredeti tanulmányt ismertető újságírók, bloggerek egyszerűen benéztek valamit. (Pl. ha feltesszük, hogy egy oktatási intézménybe több nő jár mint férfi, akkor hiába van a férfiak között arányaiban több jó, abszolút számban mégis lehetnek a lányok többen.)
ez egy tök jó kérdés, elkezdtem utánanézni, de egymondatos választ nem találtam :)
(viszont olyan marhaságokat igen, hogy onnantól kezdve a biológiai nemük határozta meg az emberek társadalmi szerepét, tehát a magas, erős férfiak blablabla...)
majd még olvasok tovább, de holnaptól holiday, addig is:
http://www.rubicon.hu/index.php?page=notortenelem most akadtam rá az online verzióra, anno a nyomtatottat megvettem, és imádom ezt a rubicon-számot.
Lehet, hogy a 18. századtól kezdve azért változott meg a helyzet, mert beköszöntött a polgári társadalmak kora, vagyis a pénz bálványozása, a férfiak elpuhányosodása és elgyávulása, a képmutató erkölcsösködés és a társadalmi hazugságok kora.
Egy hazug és képmutató társadalom pedig törvényszerűen elnyomja a "gyengébbeket", vagyis pl. a nőket, vagy éppen azokat a férfiakat, akik nem illeszkednek bele a az átlagf*sz sablonba.
a keresztény európában az utóbbi pár száz évben romlott igazán a nők helyzete, a 18-19. századtól, és a 20. század elejétől következett a lassú javulás.
a középkorban a nőknek - jobbágyoknak és nemeseknek egyaránt - jogilag, társadalmilag, gazdaságilag nem különbözött annyira a helyzetük a férfiakétól, mint a 18. századtól kezdve.
SZOC&POL 
