Önvédelmi tábor kamasz lányoknak Káptalanfüreden
2010. július 12-18.
Egy hetes tábor a Balaton partján, Káptalanfüreden, a Gyömrői Önkormányzat Ifjúsági Táborában. A tábor vezetői tapasztalt, lányokkal és nőkkel dolgozó szakemberek (2 pszichológus, 1 szociális munkás, 1 önvédelem oktató).
A résztvevő kamaszlányoknak nő az önbecsülése és olyan tudással térhetnek haza, amely abban segíti őket, hogy biztonsággal alakítsanak ki párkapcsolatot, illetve meg tudják védeni magukat. Csak lányok jöhetnek, így arra számítunk, hogy egy biztonságos atmoszférájú hetet tölthetünk el prevenciós, önismereti, önvédelmi foglalkozásokkal és természetesen csapatversenyekkel, illetve hatalmas strandolásokkal!
Elhelyezés hat ágyas faházakban napi háromszori étkezéssel.
További információ és jelentkezés: onvedelmitabor2010@gmail.com, 06-70-570-4950
Nekem is vannak kétségeim a hagyományos férfiszerepekkel kapcsolatban.
A nőket azonban csak úgy lehetne felszabadítani, ha olyan erőt és hatalmat adnánk a kezükbe , amivel általában csak a férfiak szoktak rendelkezni. Sajnos azonban a nők 99 százalékát nem érdeklik a "férfias" technikák és eszközök.
Ha pedig egy nőnek olyan ereje és hatalma lenne , hogy férfiak segítsége nélkül is érvényesíteni tudná az akaratát, akkor aztán végképp feleslegessé válnának a férfiak. Tudat alatt nagyon sok , saját magát jószándékúnak hívő férfit is talán ez tart vissza attól , hogy ténylegesen és gyökeresen szakítson a hagyományos, a nők fölött basáskodó pátriárka , vagy pedig a nőket megmentő és ezáltal a saját farkát az előtérbe toló hős "lovag" szerepkörével.
a www.stop-ferfieroszak.hu oldalon találsz hasznos információkat és telefonszámot, amit felhívhatsz, ha kétségeid vannak a hagyományos patriarchális férfiszerepekkel kapcsolatban. nagyon sok mindenben tudnak segíteni neked, ami kifejezetten a férfiak feminizmussal kapcsolatos kapcsolatát illeti. találsz olvasmány listát is, sőt, le is tudod őket tölteni.
elismerésem, hogy ki tudtál jönni a drogfüggőségből.
Én férfi vagyok és lehet, hogy most hülyeséget írok, de én soha nem gondolkodtam arról, mi történik a nőkkel. Ez nem azért volt, mert nem érdekel vagy ilyesmi, hanem azért,elsősorban, mert én is valamibe születtem és ahogy sokan hisszük, apu is ezt tette, miért ne tenném én is. Másodsorban pedig, mert 10 évig drogfüggő voltam, majd egy 27 hónapos rehabilitáción vettem részt. Egy éve vagyok tiszta és a rehabon jöttem rá mennyi rossz dolog van a világon. Továbbá arra is rájöttem milyen igaszságtaanul bánik velünk a világ. Itt nincs vége a történetnek, mert az is feltűnt, hogy ezen is, mint a drogfüggőségen tudunk változtatni. Ekkor fogalmazódott meg bennem az a gondolat, miszeint én nem szeretnék áldozatszerepben panaszkodni, sokkalinkább megismerni, megfogalmazni, magatartást vátani majd mindezen változásokat örömként megélni, másodsorban pédaként állítani a társadalomnak, mert hol másutt kezdődhetne a változás mint bennünk.
Ettől felbuzdulva írtam ide, hogy segítséget kérjek, hogyan kezdjem a változást, nem akarok szexista barátokat és szerintem ezen felül rengeteg dolog van amiben ezen az oldaln valaki segíteni tud, merre induljak, mit olvassak. Hiszem még azt is ha valaki segít nekem személyes pédákkal, vagy személyes beszélgetéssel az sokkal inkáb hatékony mintha a neten olvasnám a feminizmus tételeit.
Ha valaki érez elköteleződést affelé, hogy segítsen azt megköszönöm, az e-mail cimem nem merem kitenni de ha valaki válaszolna....
A kalocsai női börtönben büntetésüket töltő rabok ma nagyjából olyan higiéniai körülményekkel szembesülhetnek, mint ami az őket rács mögé juttató férfi ügyészeknek, bíráknak jutott ugyanebben a városkában előfelvételis katonaként – úgy három évtizeddel ezelőtt. Meleg vizes fürdés hetente kétszer, túlzsúfoltság, korszerűtlen fűtés – s még nem is a kalocsaiak állnak a legrosszabbul.
A 19. században épült fegyintézeteknek az esetenként harmadik világbeli állapotokat idéző körülményeire az sem lehet mentség, hogy a fogvatartottak iskolázottsága és ezzel feltehetőleg arányos társadalmi státusa is messze átlag alatti. Kalocsán a vizsgálat szerint minden tizedik elítélt analfabéta, Mélykúton a 252 fogvatartottból 121-en tanulnak – közülük 28 fő az általános iskola 3-4. osztályát járja.
A nők illetve általában az emberek úgy tudnának segíteni másoknak, ha képesek volnának a polgári társadalmi rend kereteit meghaladván gondolkodni. (Pl. amíg a nyugati civilizáció rendőrségeit és egyéb szervezeteit öltönyös-nyakkendős emberek irányítják, nem fog javulni a világban a nők helyzete, legyenek akár muszlimok, zsidók, keresztények vagy ateisták).